V�MP�R

 A v�mp�rok szinte egy id�ben ker�ltek a k�ztudatba a farkasemberekkel egy�tt. Els�sorban Vlad Tepes nev�hez f�z�dik a v�mp�r-kultusz. Vlad Tepes erd�lyi gr�f volt, aki a parasztokat kar�ba h�zatta, majd a v�r�ket megitta. Gyakorlatilag innen ered a v�mp�r kifejez�s.

Legjobb v�mp�ros filmek: Penge, Underworld, Underworld-Evolution, Frankeinstein, Interj� a v�mp�rral, Drakula, �s a leg�jabb, mely teljesen �j oldalr�l k�zel�t v�gre: Az Alkonyat (majd a sorozat t�bbi r�szei: New Moon, Eclipse �s v�g�l Breaking Dawn).

A v�mp�rok a legend�k rettegett, d�monikus alakjai. �l�halottak, akik csak �gy maradhatnak �letben, ha embert�rsaik v�r�t sz�vj�k. Azt ugyan nem tudni, kopors�ban alszanak-e vagy sem, de az bizonyos, hogy a napf�nyt �s a szenteltvizet nem b�rj�k.

A v�mp�r egy mitikus l�ny a n�pi kult�r�ban, rendszerint egy �jra�lesztett emberi holttest, ami emberi vagy �llati v�ren �l, �s sok esetben term�szetfeletti er�kkel rendelkezik, mint az emberfeletti er� �s gyorsas�g, �llatok f�l�tti hatalom vagy �tv�ltoz�s. N�h�ny kult�r�ban nem-emberi v�mp�rok (p�kok, kuty�k, d�monok vagy ak�r n�v�nyek) is szerepelnek, de a v�mp�rizmus leggyakrabban emberekre korl�toz�dik. A v�mp�rok gyakori szerepl�k a horror-�s fantasy-irodalomban.

A v�mp�rizmus a t�rt�nelemben �s a pszichol�gi�ban arra utal, amikor valaki emberi vagy �llati v�rt iszik; rendszerint a nyakon kereszt�l, ahol a legk�nnyebb a hozz�f�r�s a f� art�ri�khoz. Bizonyos helyeken az emberek hitt�k, hogy term�szetfeletti hatalomra tehet szert, aki m�s v�r�t megissza. Ebben az �rtelemben a v�mp�rizmus egy ritk�bban el�fordul� form�ja a kannibalizmusnak.

A zool�gi�ban a v�mp�rizmus a pi�c�kra, sz�nyogokra, fagy�ngyre, v�mp�r denev�rekre �s egy�b organizmusokra utal, amik m�s �l�l�nyek testnedvein �l� �l�sk�d�k.

A v�mp�r

Egy igen �rdekes eleme (valakije) az emberis�g mond�inak, tekintve, hogy szinte a f�ld�n �l� valamennyi n�p kult�r�j�ban megtal�lhat� a v�rsz�v�/v�riv� l�ny mot�vuma. Valamik�ppen mind a d�l-amerikai indi�nokban mind a szib�riai pusztas�gok lak�iban (�s folytathatn�nk a sort) felmer�lt az emberb�l �l�, t�pl�lkoz� �s m�gis; maga is k�zel emberi l�ny alakja. Ennek oka lehet egyr�szt Jung magyar�zata, miszerint ez az emberis�g kollekt�v tudatalattij�b�l sz�rmaz� k�p, vagy magyar�zhatjuk a porf�ria �s pellagra nev� betegs�gek kialakul�s�val �s v�mp�rikus jegyeket mutat� t�netcsoportj�val.

Ha a t�rt�neti m�ltat tekintj�k, a v�mp�rokat m�r az �kori g�r�g�k is ismert�k, �k emberszer� d�monokban hittek, akik a v�r�ket sz�vj�k. Empus�nak h�vt�k azt a v�riv� n�st�ny d�g�t, ami az �kori g�r�g sz�nm�vekben k�s�rtett. A lamia vagy brukolakhosz, �gy h�vt�k az �kori g�r�g�k az �ltalunk ma ismert v�mp�rt. A r�gi Assz�ri�ban az ekimmu volt ismert. Ez �let�ben ember volt, de ha valaki a hal�la ut�n felel�tlen�l nem temette el rendesen, akkor ekimmu lett bel�le. Ennek k�vetkezm�nyek�nt azt�n el�gg� szomjas �s �hes lett, �s a tov�bbiakban v�rsz�v�k�nt funkcion�lt.

A v�mp�r alakja er�sen �sszek�t�dik a v�r mot�vum�val, tekintve, hogy a v�mp�r (m�r) halott �s f�l-l�t�nek fenntart�s�hoz v�rre, ergo �letre van sz�ks�ge az �letben marad�shoz. A kereszt�nys�g felbukkan�s�val a v�mp�r alakja m�g szorosabban �sszek�t�d�tt az �rd�ggel �s a gonosszal �s a n�pi mot�vumokba beker�lt el�z�s�nek kereszt�nyi jellege is.

A v�mp�r sz� mai jelent�sei 

 Magyarul:

Egy D�l-Amerik�ban �l� denev�rfaj (Vampirus spectrum). E jelent�sv�ltozat haszn�lata igen ritk�n fordul a besz�lt �s �rott nyelvben, tekintve, hogy hozz�teszik; v�mp�r-denev�r.

Alv�k/�l�k v�r�t iv� �s fojtogat� (�s/vagy) s�rj�b�l kij�r� szellem/l�ny. A sz�nak ez a jelent�sgy�kere, sz�t�rt�netileg teh�t ezt keress�k. N�h�ny �ve m�g ritk�n haszn�lt sz� volt azonban a szerepj�t�kos kult�ra bet�r�s�vel, a v�mp�rokat felvonultat� filmek (Penge tril�gia, Interj� a v�mp�rral, Alkonyatt�l Pirkadatig) �s a v�mp�rt�m�t egyre n�pszer�s�t� reg�ny�r�kkal (Anne Rice, Bram Stroker, Laurell K. Hamilton, Darren Shan stb.) a sz�haszn�l�k k�re egyre b�v�lt �s b�v�l ma is. Ebb�l �rtelemszer�en l�tszik, hogy a sz� sz�lesk�r�en haszn�lt nemzetk�zi sz�v� v�lt az id�k sor�n.

Gonosz, romlott, a f�rfiakat k�ny�rtelen�l kihaszn�l� n�szem�ly. A t�tfalusi f�le etimol�giai sz�t�r ezt a jelent�sv�ltozatot k�l�n kezeli �s a vamp c�msz� alatt t�rgyalja, ami az angol vampire (v�mp�r) csonk�tott v�ltozata �s a mai magyar nyelv egy�ltal�n nem vagy csak eleny�sz�en ritk�n haszn�lja.

V�rszop� szem�ly, mint jelz�i alak azaz m�sokon �l�sk�d� ember. Pl.: Ne sz�vd a v�rem, mint egy v�mp�r.

A sz� �sszetett alakjai a v�mp�rfog, v�mp�rajak, v�mp�rterm�szet. Mind a v�mp�rok k�pess�geivel, kin�zet�vel, term�szet�vel vannak �sszef�gg�sben. A sz� szinonim�i a v�rszop�, v�rsz�v�, �ji lid�rc. A lid�rc f�leg a magyar vonatkoz�sokban lesz �rdekes. A v�mpirol�gia egy k�l�nleges �j m�sz�, ami egy csakis a v�mp�rokkal foglakoz� tudom�ny�gat jel�l. Divatba csakis Bram Stroker 1897-ben megjelent Drakul�ja ut�n j�tt. A v�mp�rizmus sz� minden v�mp�rokkal kapcsolatos tev�kenys�get jel�l. V�mpiriz�lni annyit tesz, mint v�mp�rr� tenni.

M�s nyelvekben:

A k�ztudatban az a hiedelem �l, hogy a v�mp�r sz� magyar eredet�, err�l f�leg a Drakula c�m� m� erd�lyi f�szerepl�je �s Lugosi B�la tehet. Val�j�ban a magyar hiedelemvil�gnak nem r�sze a v�mp�r, s�t m�g a v�riv�s sem! A v�mp�r sz� szl�v eredet�, hogy pontosak legy�nk szerbhorv�t. Ez a sz� az upir. B�r egyes forr�sok szerint e sz� a g�r�g netopir -b�l sz�rmazik, m�s forr�sok pedig a t�r�k uber, azaz boszork�ny sz�b�l sz�rmaztatj�k. (L�that�, hogy a sz� eredete m�ig nem tiszt�zott teljesen a szakirodalomban.) Az upir sz� elterjedt a szl�v nyelvekben �gy lett a bolg�r v�per, lepir a cseh up�r a lengyel upior �s a k�rp�t-ukr�n opiri, upiri.

A rom�n nyelv� v�mp�rszavak nem tartalmazz�k az upir sz�t�t: strigoi, moroi, priculici, naluca, duh, aratere, stafie. A strigoi �ji urat, �jurat jelent Erd�lyben, s mint olyan ez felel meg legjobban a v�mp�rnak. A moroi Magyarorsz�gon is elterjedt, mint mora/nora b�r ezt ink�bb szlov�k szomsz�dainkt�l vett�k �t. A nora a magyar n�phit egyetlen v�mp�rszer� l�nye. „Nyom�” d�mon, amely az emberek mell�t szopja �jszaka, halott emberb�l lett; olykor kereszteletlen�l meghalt vagy halva sz�letett csecsem�b�l, de nem igazi v�mp�r, azaz nem s�rj�b�l kikel� holttest. Kapcsolatai – mint Barna G�bor (1981) �sszefoglalta – a k�z�p-eur�pai szl�v n�pcsoportok fent eml�tett mora alakjai, valamint a szerbhorv�t v�mp�r fel� mutatnak. Az upir el�sz�r 1047-ben t�nik fel el�sz�r egy iratban, mely �gy hivatkozik egy orosz hercegre, mint "Upir Lichy", azaz gonosz v�mp�r. A sz� ezut�n elterjedt a nyugati nyelvekben, mint vampyr, vampire, wampyr. A m�dosul�s val�sz�n�leg a sz� elej�nek furcsa ejt�s�b�l ered. A v�mp�r sz� elterjed�se nyugaton 1725-1734-re tehet� oka, hogy 1725-t�l, illetve 1732-t�l kezdve Eur�pa tudom�nyos vil�ga a magyarorsz�gi – helyesebben szerb hat�r�rvid�ki – v�mp�resetek hat�sa alatt �llott.(A gradiska-kisolovai “Plogojovitz”-eset ahol is 1725-ben egy v�mp�r t�bb embert meg�lt �s megk�nzott, a m�sik esetben, 1732-ben, pedig 22 v�mp�rt �ll�tottak el�). Ugyanebben az �vben heves nemzetk�zi tudom�nyos vita bontakozott ki az – els�sorban n�met – orvosok k�z�tt a v�mp�rizmussal kapcsolatos esem�nyekr�l, jelens�gekr�l. Ennek az esem�nynek hat�sa, val�sz�n�leg, a v�mp�r sz� elterjed�se a nyugati nyelvekben. A magyar nyelvbe pedig pont, hogy n�met k�zvet�t�ssel ker�lt �t. Magyarorsz�gon a 18. sz�zadban t�bb v�mp�rpert is tartottak, amik nagy port vertek fel a nyugati k�z�letben. 1748-ban megjelenik az els� modern v�mp�rk�ltem�ny Der Vampir c�mmel.

Az els� magyar nyelveml�k a v�mp�rokr�l 1794-b�l miszerint: „Vampierok…az eleven embereknek v�reket fsopt�k” (Nytud�rt. 71. sz. 83). B�r Tessedik S�muel �rja a v�mp�rokr�l m�r 1786-ban: "R�gen �gy tartott�k, hogy a s�rbul fel-fel t�madtak �s az eleven embereknek v�reket szopt�k." 1799-ben m�r, mint Vampir, V�mpir (F�bi�n J.: Term. Hist. 408: Nsz.) szerepel. J�kai haszn�lta a sz�t 1872-ben, a mai alakj�ban, mint v�mp�r. A vamp kifejez�s el�sz�r 1882-ben t�nik f�l „d�moni n�; vamp” (T�th L.: M�hek 82: Nsz).

�sszefoglal�s

M�ra a v�mp�r sz� �sszekapcsol�dott a szexualit�ssal, az emberben megb�v� �llattal, a 19. sz�zad vadromantik�j�val, �s a titokzatoss�ggal. A szerepj�t�kok �s g�tikus-fantasy filmek folyom�nyak�pp a sz�nak val�di szubkult�r�ja alakult ki ahol is „v�mp�ros” a hossz� fekete b�rkab�t, a titokzatos viselked�s, a vads�g, �s az agresszi� is.

A v�mp�r sz�nak sosem m�l� divatja keletkezett Eur�p�ban elterjed�se ut�n �s ez a divat egyre ink�bb csak terjeszkedik.

Bibliogr�fia

B�RCZI G�ZA-ORSZ�GH L�SZL� f�szerk: A magyar nyelv �rtelmez� sz�t�ra I-VII. Bp., 1959-1962

BARRY ALPHA �D�M: A v�mp�r sz� t�rt�nete Veszpr�m, 2005

BENK� L�R�ND f�szerk: A magyar nyelv t�rt�neti-etimil�giai sz�t�ra I-IV. Bp., 1967-1984 (TESz)

DR. MAGYAR L�SZL� ANDR�S: Masticatio Mortuorum http://semmelweis.tripod.com/masticat.html

JUH�SZ J�ZSEF-SZ�KE ISTV�N-O.NAGY G�BOR-KOVALOVSZKYMIKL�S szerk: A magyar �rtelmez� k�zisz�t�r Bp. 1972

P�L J�ZSEF-�JV�RI EDIT: Szimb�lumt�r 1997

TELEK BAL�ZS V�mp�rm�tosz napjainkban, Palimpszeszt 24. sz. http://magyar-irodalom.elte.hu/palimpszeszt/24_szam/30.html

T�TFALUSI ISTV�N: Etimol�giai sz�t�r 1993

L�sd m�g

Drakula, Vlad Tepes, Bram Stoker, Inamorati, Damf�r

K�ls� hivatkoz�sok

A Wikimedia Commons tartalmaz V�mp�r t�m�j� m�dia�llom�nyokat.Jim Steinman-Michael Kunze: "V�mp�rok B�lja" musical – R: Roman Polanski http://www.vampirokbalja.com

Az �jszaka d�monai http://www.extra.hu/tvasys/vampire.html

Az akad�miai kiad� nagysz�t�rai http://www.eisz.hu

Scriptum: Magyar Sz�kincst�r http://www.eisz.hu

M�s vil�gok: m�svil�gok. Az idegenek az �jkori hiedelemrendszerekben http://www.hik.hu/tankonyvtar/site/books/b175/ch03.html

Erd�lyi Magyar Sz�t�rt�neti T�r http://www.iif.hu/db/emsz/index.html

Elektronikus hiedelem-sz�veg arch�vum http://hiedelem.btk.pte.hu/

Magyar Nemzeti Sz�vegt�r http://corpus.nytud.hu/mnsz/

Magyar N�prajzi Lexikon http://www.mek.ro/02100/02115/html/5-1162.html

Var�zsl�s, m�gia: A hal�l �s az �let 2.4.2.1. A v�mp�r http://www.mozaik.info.hu/mozaweb/Ver/page2222.htm

http://www.pararadio.hu/011217_234/inesis.html

http://www.vampyremag.com

Egy kis t�rt�nelmi �ttekint�s

V�mp�r kl�nok Magyarorsz�gon 1290-ig

Az �llamalap�t�sig

Err�l az id�szakr�l nem sokat lehet tudni manaps�g. Akik azokban az id�kben j�rt�k az �jszak�t vagy nem akarnak besz�lni, vagy m�r nincsenek k�z�tt�nk. A megl�v� ismeretek, pedig bizonytalan eredet�ek, ellentmond�sosak �s hom�lyosak.

Ami nagy val�szin�s�ggel �ll�that�, az az, hogy sok m�s nom�d n�phez hasonl�an a Gangrel kl�n m�r kezdetekt�l fogva egy�tt j�rt a magyarokkal. Ezek a v�mp�rok a magyars�ghoz k�t�dtek, azok szok�sait k�vett�k, �s �gy egy k�l�n csoportot alkottak a kl�njukon bel�l. Manaps�g m�r nagyon kevesen vannak, de a megmaradottak nagyon szorosan �sszetartanak. Ezeket a gangreleket h�vj�k ung�roknak. Az orsz�g peremvid�kein �lnek, sokszor s�m�nokkal �s m�s pog�ny szok�sokat tart� haland�kkal egy�tt.

Ezek a kainit�k ink�bb egy-egy csal�dhoz kapcsol�dtak, a legfels� d�nt�sekbe nem volt belesz�l�suk. Azonban t�bb jel arra mutat, hogy bizonyos v�mp�rok fontos szerepet j�tszottak az akkori vezet�sben �s vall�sban. Furcsa m�don szinte semmi dokumnetum nem maradt r�nk err�l a k�rd�sr�l. M�g a nyugati t�r�t�k feljegyz�seiben se lehet le�r�st tal�lni az uralkod� r�tegr�l �s a vall�sr�l.

Egyes felt�telez�sek szerint a Tzimisce kl�n vezette a magyars�got azokban az id�kben. H�t tzimisce �r osztozott a hatalmon, �s k�lcs�n�sen v�rk�tel�k hat�sa alatt �lltak. A legt�bb k�inita viszont �gy tartja, hogy a tzimiscek a k�rp�tmedenc�ben v�rt�k a honfoglal� magyarokat, �s itt szereztek meg bizonyos a hatalmi pozic��kat. A honfoglal�st megel�z� id�szakr�l mindenesetre m�ra m�r csak zavaros kusza adatok maradtak fenn, amikb�l k�ts�ges, hogy valaha is ki lehet der�teni az igazs�got.

A honfoglal� magyar n�pet mindenesetre sok helyi v�mp�r fogadta a K�rp�t-medenc�ben. A legnagyobb sz�mban helyi tzimiscek �s gangrelek voltak, de a nyugati kl�nokb�l is voltak jelen n�h�nyan. Annyi bizonyos, hogy a leteleped�s ut�n a tzimiscek hatalmukban tartottak egyes befoly�sos szem�lyeket, azonban a k�zponti vezet�s, r�szben a tzimiscek emberi �gyek ir�nti k�z�nb�ss�ge, r�szben a magyar vajd�k k�z�tti ellent�tek miatt, nem �llt k�inita befoly�s alatt. A tzimiscek csak felhaszn�lt�k az embereket a saj�t c�ljaikra, de nem igaz�n folytak bele azok egym�s k�z�tti �gyeibe.

A rabl� hadj�ratok okait m�r sokan kerest�k. Egyesek k�l�nb�z� �regeket v�lnek a h�tt�rben, akik a politikai cselsz�v�seikhez haszn�lt�k fel a t�mad�sokat. M�sok egy karizmatikus vezet�t l�tnak az �gy m�g�tt, aki az eur�pai v�mp�rok kiirt�s�ra t�rekedett. T�ny, hogy k�z�k volt egyes hadj�ratoknak a v�mp�r politik�hoz, �s hogy a fosztogat�sok sor�n t�bb k�inita lelte v�gs� hal�l�t magyar kezekt�l, de ennek ellen�re sokkal val�szin�bb, hogy t�nyleg puszt�n a zs�km�nyszerz�s motiv�lta ezeket a t�mad�sokat. Az ung�rok el�szeretettel vettek r�szt ezekben az akci�kban, �s ezzel meggy�l�ltett�k magukat a nyugati v�mp�rokkal.

G�za fejedelem rejt�lyes figur�ja a t�rt�nelemnek. A haland�k k�r�ben neve elhom�lyosult fi�hoz k�pest, de a k�init�k m�ig meg�rizt�k h�r�t. Tal�n haland� volt, tal�n nem. Tal�n b�rt term�szetf�l�tti hatalommal, tal�n csak tehets�ges volt. Pontosan ma m�r nem lehet megmondani. Hat�rozott, gyors �s hathat�s politik�t folytatott. Az orsz�got az ellen�rz�se al� vonta, �s megkezdte egy nyugati tipus� kir�lys�g megalapoz�s�t. Ennek k�vetkezt�bena t�r�t�k �s a lovagok mellet v�mp�rok is �rkeztek az orsz�gba. Egyr�szt az�rt, hogy lesz�moljanak az ung�rokkal, m�sr�szt, hogy megfelel� hatalmi pozici�kba ker�ljenek az �j kir�lys�gban. Kezdetben egyes tzimiscek er�s ellen�ll�st tanus�tottak, de v�g�l jobbnak l�tt�k, ha veszni hagyj�k a r�gi vezet�st, �s ink�bb az �j mell� �llnak.

Istv�n kir�ly volt az aki v�g�l megszil�rd�totta a rendet az orsz�gban, �s megalap�totta a magyar kereszt�ny kir�lys�got. �ll�t�lag � felette �llt a v�mp�r politik�nak, szem�lye �rinthetetlen volt. Van aki szerint ez politikai megegyez�sen alapult, m�sok pedig egy titkos hatalom v�delm�nek tulajdon�tj�k. Furcsa m�d f� vonalaiban szinte minden k�inita t�mogatta t�rekv�seit, de az �j �llamban bet�lt�tt szerepek�rt hol rejtve, hol nyiltan folyt a k�zdelem.

Az �llamrend megszil�rdul�sa ut�n egyik kl�nnak sem siker�lt a vezet� hatalmat megszereznie. A Tzimisce kl�n a r�gi magyar t�rzsi arisztokr�ci�b�l lett f�urakat ellen�rizte m�g a ventruek az �j, els�sorban n�metorsz�gb�l bev�ndorolt nemesi csal�dokat. A Tzimiscek egy�rtelm�en er�sebbek voltak, de a haland�kra gyakorolt hat�s szempontj�b�l kiegyenl�tettebb volt a helyzet, mert a tzimiscek elhagyatott helyen �ll� er�djeikbe visszah�z�dva, az emberekt�l t�vol �ltek. A t�bbi kl�n k�z�l a lasombr�k szereztek m�g n�mi befoly�st az egyh�z felett. Meg kell m�g eml�teni a tremereket, akik ekkor m�g mint m�gus sz�vets�g megtelepedtek az elhagyatottabb vid�keken, ahol rejtve �zhett�k k�s�rleteiket. 

A tat�rj�r�sig

Istv�n kir�ly uralkod�s idej�n a v�mp�r politika egy id�re nyugv�pontra jutott, hogy azt�n ann�l hevesebben l�ngoljon fel. Az �llamalap�t� kir�ly hal�la ut�n a Ventrue kl�n er�s t�mad�st ind�tott az orsz�g ellen�rz�s��rt, �m az �si Tzimisce uralom rend�thetetlen maradt. A tr�n gyakran cser�lt gazd�t, a k�t �rdekcsoport emberei k�z�tt. A ventruek N�metorsz�gb�l pr�b�lt�k kiterjeszteni az �ltaluk ellen�rz�tt ter�leteket mind politikai, mind katonai eszk�z�kkel. A tzimisce vajd�k azonban nem hagyt�k, hogy kics�szanak a haland�k a kezeik k�z�l, �s id�r�l id�re vissza�ll�tott�k a r�gi helyzetet.

Az ung�rok m�g mind�g jelent�s er�t k�pviseltek, �s t�bbsz�r pr�b�lt�k a r�gi szok�sokat vissza�ll�tani, de a k�s�rletek minden esetben kudarcba fulladtak. Id�vel a megtorl�sok k�vetkezt�ben sz�muk jelent�ktelenre zsugorodott, �s a haland�k is kezdek megfeledkezni a r�gi id�kr�l.

A Ventrue-Tzimisce visz�ly v�g�l kiegyez�ssel �rt v�get 11. sz�zad v�g�n. A Tzimisce kl�n maradt Magyarorsz�g vezet� ereje, de a ventruek is az orsz�gban maradhattak. Els�sorban a dun�nt�li ter�leteken telepedtek meg. B�r ezut�n ny�lt ellens�gesked�sre kev�sszer ker�lt sor, a ventruek nem adt�k fel terveiket. A hatalom er�szakos megszerz�se helyett egyfajta kult�r�lis h�d�t�sba kezdtek. I. L�szl� �s K�lm�n uralkod�s�nak idej�n, siker�lt a kir�lyi udvarba f�rk�zni�k, �s el�seg�tett�k a nyugati szok�sok, t�rv�nyek meghonosod�s�t.

Ezzel a fejl�d�ssel m�s kl�nok orsz�gba �raml�s�t is el�seg�tett�k. Els�sorban a Lasombra kl�n er�s�d�tt meg ebben az id�ben. Egyr�szt K�lm�n megh�d�totta Horv�torsz�got �s Dalm�ci�t, ahol a Lasombra volt a vezet� kl�n. A h�d�t�s nem j�rt a megh�d�tott ter�letek megv�ltoz�s�val, de el�seg�tette a lasombr�k megjelen�s�t a magyarorsz�gi k�inita politik�ban. A m�sik fontos esem�ny a r�mai egyh�z meger�s�d�se, illetve Magyarorsz�gon a kereszt�nys�g megszil�rdul�sa, mert a lasombr�k szorosan k�t�dnek az egyh�zhoz.

A 12. sz�zad legfontosabb esem�nye a Tremere kl�n felemelked�se. Az el�z� sz�zad k�zepe t�j�n j�tt l�tre, valahol Erd�ly hegyei k�zt, nagy titokban. Akkor az ottani tzimiscek nem tulajdon�tottak neki kell� jelent�s�get, �s �gy a kezdeti neh�zs�geket siker�lt �tv�szelni�k, �s ebben az id�szakban m�r annyira meger�s�dtek, hogy a Tzimisce �s a Gangrel kl�nok nagyobb t�mad�sait is vissza tudt�k verni.

Magyarorsz�g k�inita politik�j�ra egy�b tekintetben a sok kisebb belharc volt a jellemz�. Az orsz�g jelent�s hatalmi t�nyez� volt Eur�p�ban, �s ez�rt a v�mp�rok sz�m�ra nagy fontoss�ggal b�rt. Hol a v�mp�r hol csak a haland� �rdekek robbantottak ki bels� harcokat, v�ls�gokat. Az egyes k�init�k illetve a k�l�nb�z� �rdekcsoportok a legk�l�nf�l�bb m�dokon k�zd�ttek egym�s ellen. A k�lpolitika hasonl�an kusza k�pet festett. Ezek a kisebb zavarok ellen�re Magyarorsz�g tov�bb fejl�d�tt, ami kedvezet a nyugati k�init�k helyzet�nek.

A sz�zad v�g�re elkezdetek meger�s�dni a nagybirtokos csal�dok, akiket �ltal�ban egy-egy tzimisce vajda, esetleg ventrue vagy lasombra �reg "t�mogatott". A kir�lyok a bels� visz�lyokban kapott t�mogat�sok�rt egyre nagyobb f�ldeket �s egyre jelent�sebb jogokat kezdek elaj�nd�kozni ezeknek a nemesi csal�doknak. Ez az osztogat�s a tet�pontj�t II. Andr�s uralkod�sa idej�n �ri el. A nagy hatalomra szert tett v�mp�rok, akik comeseknek h�vj�k magukat, egyre ink�bb szembeker�ltek egym�ssal. Folyton v�ltoz� �rdekcsopotokat alkottak, �s hol ny�ltan, hol rejtve �zt�k hatalmi harcaikat.

Ekkor k�vetkezett be a nem v�rt v�sz. Egyr�sz a k�init�k halhatatlans�guk miatt nehezebben k�vetik a v�ltoz�sokat, m�sr�szt nem is nagyon figyelnek a haland�k k�z�tt zajl� esem�nyekre. Tal�n ennek k�sz�nhet�, hogy szinte mindenki v�ratlanul �rt a tat�rok bet�r�se.

A kir�lynak, IV. B�l�nak siker�lt megmenek�lnie, de k�init�k t�bbs�ge nem mondhatta mag�t ilyen szerencs�snek. A gangrelek voltak szinte az egyed�liek akiket nem �rintett jelent�sen a d�l�s. A comesek ugyan minden gond n�lk�l �tv�szelt�k az esem�nyeket, mert elhagyatott sasf�szkeikhez nem jutottak el a tat�rok, de a csatl�saik �s fiatalabb v�mp�rjaik elveszt�se nagy �rv�g�st jelentett. Legink�bb term�szetesen a nyugati kl�nok s�nylett�k meg a dolgot, mert �k legink�bb v�rosokban, emberek k�z�tt �ltek. Mikor a tat�rok kivonultak, kihalt orsz�got hagytak maguk m�g�tt, mind a haland�k, mind a k�init�k tekintet�ben.

A tat�rj�r�s ut�n

Az orsz�g felpr�d�l�s�nak nagy negat�v hat�sa mellett voltak pozit�v k�vetkezm�nyei is, mert a r�gi elavult szok�sok egy csap�sra elt�ntek, �s a nyugati eredm�nyek meghonosodtak az orsz�gban. Ez a fejl�d�s a kir�lyi akarat mellett, az �j k�init�k megjelen�s�nek is k�sz�nhet� volt. Els�sorban fiatal v�mp�rok j�ttek az orsz�gba, akiket a nyugati t�ln�pesed�s k�sztetett k�lt�z�sre, �s akik nem tartottak annyira egy �jabb inv�zi�t�l. Ezek a j�v�nyek magukkal hoszt�k haz�juk szok�sait, �s ennek k�vetkezt�ben nagy gyorsas�ggal kezd�d�tt a v�rosiasod�s, �s �j v�rosok nagyfok� f�ggetlens�get kaptak. A v�rosi k�init�k nagyr�sze n�met ventrue volt, de �rdemes megeml�teni a brujahokat �s a nosferatukat is. A lasombr�k ink�bb az egyh�z k�rein bel�l ker�ltek �jb�l az orsz�gba.

Az �j v�mp�rok megjelen�se azonban nem gyeng�tette a r�gi hatalmass�gokat, s�t az �j��p�t�s alatt a comesek er�s�dtek meg a legink�bb. A kez�kben tartott r�gi nemesi csal�dok, �j birtokadom�nyokat kaptak, �s �gy az orsz�g nagyr�sze az ellen�rz�s�k al� ker�lt.

A lakatlan Alf�ldre kunok �s j�szok lettek betelep�tve, akik magukkal hoztak nom�d gangreleket, de ezek nem igaz�n sz�ltak bele az orsz�g sors�ba. Kezdetben voltak ugyan n�mi ellent�tek, de ezek r�videsen rendez�dtek.

Mikor az orsz�g kezdett er�re kapni a hatalmi harcok �jra kezd�dtek. Az ir�ny�t�s egyre ink�bb kezdett kics�szni a kir�lyok kez�b�l, �s a leggazdagabb f�urak, a b�r�k kez�be ker�lt. �gy a b�r�i csal�dok m�g�tt �ll� comeseknek is meger�s�dtek, �s a hatalmi harcokban, �ltal�ban az � velt�lked�sik t�kr�z�dtek. A kl�nok �sszetart�sa egyre kev�sb� �rv�nyes�lt, mert ezek az er�sebb v�mp�rok egyre ink�bb visszah�z�dtak saj�t birtokaikra, �s mindegyik csak a saj�t �rdekeivel volt elfoglalva. Mindegyik comes egyfajta kis kir�lys�gokat alak�tott ki maga k�r�l, ahol � �s haland� k�vet�i b�rtak minden hatalommal. 

A jelenlegi helyzet (1291)

Tzimisce: �k a leger�sebbek az orsz�gban. Vezet�ik, a vajd�k a leghatalmasabb b�r�i csal�dokhoz k�t�dnek. Mindegyik nagy ter�leteket birtokol, amiken egyre kev�sb� t�ri, hogy m�s parancsoljon. A fiatalabb kl�ntagok �ltal�ban valamelyik vajda al� tartoznak, de egyre t�bb el�gedetlen, szabads�gra v�gy� hangot hallani. A vajd�k �lland�an vet�lkednek a t�bbi comessel, els�sorban egym�ssal.

Ventrue: Hatalmuk n�mileg gyeng�lt a tat�rj�r�s el�tti id�kh�z k�pest, de m�g mindig a m�sodik legbefoly�sosabb kl�n az orsz�gban. A nyugati orsz�gr�sz b�r�i az � ir�nyit�suk alatt �llnak, �s �gy r�szt vesznek a hatalmi harcokban. A nagyobb v�rosokban, amikb�l m�g kev�s van, az � pozici�ik a leger�sebbek.

Lasombra: A harmadik befoly�sos kl�n az orsz�gban. A Horv�torsz�gi �s Dalm�ciai b�r�k felett gyakorolnak hatalmat, �s az egyh�zon bel�l bel�l is �k a leger�sebbek. Jelenleg megpr�b�lnak min�l nagyobb hatalomra szert tenni, hogy er�s�ts�k pozici�jukat.

Gangrel: Az egyik legn�pesebb kl�n az orsz�gon bel�l, de az esem�nyekre nem sok hat�st gyakorol. A hagyom�nyos tipus� gangrelek mindenfel� j�rj�k a hatalmas erd�s�geket, tekintet n�lk�l az orsz�ghat�rokra. Magyarorsz�g ekkor m�g a kev�sb� s�r�n lakott ter�letek k�z� tartozott, �s a nagy nyugati n�pess�gn�veked�s el�l, sokan kerestek itt mened�ket. A nom�d �letform�t k�vet�k k�z�tt is el�g sok akad az orsz�gban, els�sorban az Alf�ld�n lak� kunok k�z�tt, de a nom�d kult�ra egyre ink�bb kezd elt�nni, �gy egyre t�bben t�rnek �t a mag�nyos gangrel �letform�ra.

Tremre: Az �j kl�n m�r annyira meger�s�d�tt, hogy kezdtek biztosak lenni a dolgukban, de tzimiscek megn�tt hatalma �jabb pr�ba el� �ll�totta �ket. Szerencs�j�kre a vajd�k nem nagyon tudnak egy�ttm�k�dni egym�ssal, �gy van esely�k a fennmarad�sra. A m�r szinte bevehetetlen er�deikb�l pr�b�lnak nagyobb hatalmi b�zist szerezni.

Brujah: A kl�nt n�h�ny tagja k�pviseli az orsz�gban. Ezek kisebb vil�gi vagy egyh�zi pozic��kat ellen�riznek, amivel �j�t�sokat pr�b�lnak a zavaros helyzetben kereszt�l vinni. Emellett a v�rosokban is pr�b�lkoznak hasonl� tev�kenys�ggel.

Nosferatu: A kl�nt m�r �sid�k �ta jelen van az orsz�gban, de a v�mp�rok ink�bb elhagyott romokban, mocsarakban �ltek mag�nyosan vagy kisebb csoportokban. Az �j v�rosokba, azonban nyugatr�l �rkezett n�h�ny kult�r�ltabb nosferatu.

Toreador: Legink�bb a d�l�s ut�ni �j��p�t�sek vonzottak az orsz�gba toreadorokat, akik a v�rosokban vagy a gazdagabb f�urakn�l h�z�dtak meg.

Cappadocian: �ltal�ban az er�sebb k�init�k mellett tev�kenykednek mint tan�csad�k. A zavaros id�k kedveznek a hal�l k�zvetlen tanulm�nyoz�s�nak.

Malkavian: A malkavianok mindig is voltak �s mindig is lesznek az orsz�gban. �ssze-vissza j�rj�k a vid�ket, �s ki tudja mit csin�lnak.

A t�bbi kl�nb�l csak id�szakosan jelenik meg egy-k�t tag.

Ez tulajdonk�ppen csak egy v�zlat, ami alapj�n nagyj�b�l meg lehet ismerni a k�inita szemsz�gb�l a magyar t�rt�nelmet. Az itt le�rtak alapj�n tal�n �gy t�nhet, hogy az eg�sz t�rt�nelmet a k�init�k alak�tott�k. Ez t�volr�l sincs �gy. Itt csak olyan dolgokr�l �rtam amik kapcsolatba hozhat�k a kl�nokkal, �s a t�l�k f�ggetlen esem�nyekkel nem foglalkoztam. A kl�nok nem felt�tlen�l jelentenek egys�ges, z�rt kl�nokat, ink�bb csak a csoportosul�sok vezet� erej�t mutatj�k