FARKASEMBER AVAGY V�RFARKAS

Szinte nincs olyan ember, aki ne hallott volna m�r a farkasemberekr�l vagy m�sik nev�n, a v�rfarkasokr�l.

A mitol�gia szerint Romolus �s Remus ikerp�rt egy n�st�ny farkas t�pl�lta tej�vel, innen ered a farkasember legend�ja.

�vsz�zadokkal k�s�bb egy zsin�lis �r�, Stephen King megalkotta k�ts�g k�v�l, a legfantasztikusabb reg�ny�t, ami alapul szolg�lhatott a Hollywood-i filmk�sz�t�k fant�zi�j�nak beind�t�s�ra.

Ez a k�nyv: Az ez�st pisztolygoly�.

�vekkel k�s�bb filmre vitt�k az Egy amerikai farkasember Londonban, Egy amerikai farkasember P�rizsban c. k�nyveket is, melyek szint�n k�pesek voltak a n�z�k figyelm�t lek�tni.

 Jelen�nkben, a m�lt�n h�res Van Helsink, Underworld �s Underworld-Evolution a legkiv�l�bb alkot�sok.

A tov�bbiakban olyan meghat�roz�sokat olvashattok, melyek nem az �n fejeb�l pattantak ki, de ide k�v�nkoznak!

Farkas �v�lt�se: A 19 sz�zad k�zepe fel� a Krakk�t �s Vars�t �tszel� lengyel Visztula foly� ment�n egy fest�i dombon fiatalok t�mege �nnepelte zen�vel, �nekkel �s t�nccal az arat�s befejez�s�t. Fogyott az �tel �s az ital, �s mindenki j�l �rezte mag�t. Egyszer csak, mik�zben tet�fok�ra h�gott a j�kedv, v�rfagyaszt� �v�lt�s visszhangzott v�gig a v�lgy�n. Csapot-papot otthagyva rohantak a fiatalok az �v�lt�s ir�ny�ba, �s r�m�lten l�tt�k, hogy egy hatalmas farkas ragadja el a falu legszebb l�ny�t, aki nemr�g l�pett jegyess�gre. A v�leg�nyt azonban sehol sem lehetett l�tni. A legb�trabbak �ld�zni kezdt�k a farkast, majd szembe is sz�lltak vele. A feld�h�d�tt, habz� sz�j� sz�rnyeteg azonban a f�ldre dobta emberi zs�km�ny�t �s harcra k�szen meg�llt f�l�tte. A falub�liek k�z�l n�h�nyan hazaszaladtak pusk�k�rt �s balt�k�rt. A farkas azonban l�tva az ott maradt embereken a f�lelmet, ism�t felkapta a l�nyt �s elt�nt a k�zeli erd�ben. Sok �v m�lva ugyanazon a dombon, szint�n az arat�si �nnepen egy �regember jelent meg az �nnepl�k k�z�tt. Megh�vt�k, hogy �nnepeljen vel�k. �m a komor, sz�tlan �regember ink�bb le�lt �s csendben kortyolgatta ital�t. Egy hasonl� kor� falubeli oda�lt hozz�, majd n�h�ny percnyi t�zetes szemrev�telez�s ut�n megk�rdezte: "Te vagy az, Jan?" Az �regember b�lintott, �s a falubeli felismerte benne sok �vvel kor�bban elt�nt b�tyj�t. Az �nnepl�k odagy�ltek az �regember k�r�, �s meghallgatt�k k�l�n�s t�rt�net�t. Elmondta nekik, hegy egy var�zsl� farkass� v�ltoztatta, � pedig elragadta menyasszony�t ugyanarr�l a dombr�l egy arat�si �nnep alatt, majd a k�zeli erd�ben lakott vele egy �vig, de ekkor a l�ny meghalt. "Att�l a perct�l kezdve feld�h�dve �s megvadulva r�t�madtam minden f�rfira, n�re, gyerekre, �s elpuszt�tottam az �sszes utamba akadt �llatot. A magam m�g�tt hagyott v�res �sv�nyt m�g most sem tudom teljesen feledni." Ekkor megmutatta nekik v�rfoltos tenyer�t. "N�gy �ve, ami�ta �jra emberi form�m van, falur�l falura v�ndorolok. M�g egyszer l�tni akartalak benneteket, a h�zat �s a falut, ahol sz�lettem �s feln�ttem. Ezut�n �jra farkas leszek." Alig ejtette ki ezeket a szavakat, �s ism�t farkass� v�ltozott. Elszaladt a megd�bbent emberek mellett, majd elt�nt az erd�ben �s soha t�bb� nem l�tt�k.

A meseszer� von�sok miatt neh�z komolyan venni a t�rt�netet. Lehet, hogy a t�l sok ital tette m�g sz�nesebb� a parasztok am�gy is �l�nk k�pzelet�t? Lehet, hogy a sz�jr�l sz�jra j�r� t�rt�net �jabb r�szletekkel gazdagodott, m�g v�g�l el�rte jelenlegi, meseszer� form�j�t. Ennek el�g nagy a val�sz�n�s�ge m�gis sok, ehhez hasonl� farkasember-t�rt�nettel egy�tt t�bb mitol�gus �s t�rt�n�sz, folkl�rkutat� �s pszichol�gus is t�nyk�nt kezeli a t�rt�netet. K�z�l�k p�lk�ul James Stallybrass Teutonic Mythology (Teuton mitol�gia), John Fiske Myths and Mythmakers (M�toszok �s m�toszgy�rt�k) �s Walter E. Kelly Curiousities of Indo-European Tradition and Folklore (�rdekess�gek az indoeur�pai trad�ci�kban �s folkl�rban) c�m� m�v�ben foglalkozik vele.

A farkasember-hiedelem eredet�re mely szerint n�melyik ember k�pes mag�ra �lteni egy �llat, t�bbnyire farkas form�j�t soha nem siker�lt kiel�g�t� magyar�zatot tal�lni. H�rodotosz, a Kr. e. 5. sz�zadban �lt g�r�g t�rt�net�r� szerint a g�r�g�k �s a szk�t�k, akik a Fekete-tenger partj�n telepedtek le, az ottani �slak�kat var�zsl�knak tartott�k, akik minden �vben n�h�ny napra farkass� v�ltoztak. Megeml�t egy n�pcsoportot amelynek tagjai akaratlagosan farkass� tudnak v�ltozni, �s �ppen olyan k�nnyed�n vissza is tudnak alakulni, amikor csak akarnak. Sz�zadokkal Krisztus sz�let�se el�tt a farkasember-d�mont olyan embernek tekintett�k, akit term�szetellenes m�don megsz�llt az emberh�s ir�nti �hs�g, �s aki m�gia seg�ts�g�vel megvadult farkass� tud v�ltozni, hogy k�nnyebben tudja csillap�tani sz�rny� �tv�gy�t. Az �kori b�lcsek szerint az �talakul�ssal a farkasember a farkas erej�t �s ravasz�g�t �lti mag�ra, j�llehet hangja �s szeme tov�bbra is emberi marad. A r�mai kori irodalomban is var�zslat m�v�nek tartott�k az ember farkass� v�ltoz�s�t. A Kr. e. 1. sz�zadban �lt Virgilius volt az els� latin k�lt�, aki eml�t�st tett a babon�r�l. Pertonius, aki Kr. u. 54-68 k�z�tt N�r� udvar�nak sz�rakoztat�s��rt volt felel�s, egy j� kis farkasember-t�rt�netet mes�l el Saryricon c�m� szatirikus verses reg�ny�ben. Bizonyos g�r�g �s r�mai trad�ci�k szerint az embernek farkass� val� �talakul�sa egy istennek bemutatott ember�ldozat miatti b�ntet�s. Plinius (Kr. u. 62-113) szerint az ilyen alkalmakkor az �ldozatot egy t� sz�l�re vitt�k, majd miut�n �t�szott a t�lpartra, farkass� v�ltozott. Ebben a form�j�ban j�rta kilenc �vig a vid�ket farkasember-t�rsaival egy�tt. Ha ez alatt az id� alatt megtart�ztatta mag�t az emberh�sev�st�l, akkor visszanyerhette eredeti form�j�t, ami nem mentes�lt az �regkori roml�st�l. Ovidius (Kr. e. 43- Kr. u. 18) Metamorphoses c�m� elbesz�l� k�ltem�ny�ben feljegyzett egy olyan alakv�ltoz�st, amely egy b�n megtorl�sak�nt t�rt�nt. A k�ltem�nyben megeml�kezik egy legend�r�l, amelyben rejt�lyes alakv�ltoz�sok szerepelnek a teremt�s idej�t�l kezdve eg�szen Julius Caesar kor�ig. Ovidius elmes�li, hogy Arcadia mitikus kir�lya, Lycaon �gy tette pr�b�ra Jupiter mindentud�s�t, hogy egy t�l emberi h�st tett el�, amely b�n�rt azonnal farkass� v�ltozott, �s p�sztorkod� alattval�i r�m�let�nek forr�sa lett mind�r�kre.

Az alakv�ltoz�sok el�id�z�s�re haszn�lt m�dszerek k�l�nf�l�k voltak. N�ha az �tv�ltoz�s spont�n m�don, ir�ny�thatatlanul k�vetkezett be, m�skor p�ld�ul a norv�g �s izlandi sag�kban leirt �talakul�sok eset�ben egy val�di farkasb�r fel�lt�s�vel t�rt�nt. De sz�mos esetben csak egy var�zslatra volt sz�ks�g, ami nem okozott v�ltoz�sokat az emberi testben, csak a szemtan�kat k�sztette arra hogy azt k�pzelj�k: igazi farkast l�tnak. N�h�ny �tv�ltozott ember azt �ll�totta hogy csak bizonyos n�v�nyek, p�ld�ul m�rgez� sisakvir�g vagy b�r�k seg�ts�g�vel tudnak visszav�ltozni, illetve �gy, hogy k�l�nb�z� n�v�nyi ken�cs�kkel kenik be test�ket.

 DEFIN�CI�

A farkasemberek olyan gonosz �s vad emberek voltak, akik farkass� tudtak v�ltozni. Emberi h�son �s v�ren �ltek, �jszak�nk�nt pedig mag�nyos utaz�kra vad�sztak, hogy megt�madj�k �s megegy�k �ket.

 TUDOM�NYOS MEGHAT�ROZ�SA

A farkasemberek egy ritka �r�k�lhet� betegs�gben szenvednek. Az eg�sz test�ket s�r� sz�rzet bor�tja. A k�z�pkor �ta 50 ilyen esetet jegyeztek fel. A leg�jabb esetre egy m�ncheni gyerekorvos bukkant.

A francia kir�ly, II. Henrik udvar�ban megszokott volt az exotikus �l�l�nyek l�tv�nya. T�rp�k, bolondok, sz�rakoztatt�k az arisztokr�ci�t. Kort�rsaihoz hasonl�an II. Henriket is elsz�rakoztatta a term�szet gazdags�ga. Afrik�b�l hozatott dromed�rt, leop�rdot, oroszl�nokat. De egyvalaki mindent fel�lm�lt. A megd�bbent udvarn�p el�tt �gy 1547-ben egy t�r�keny 10 �v k�r�li kisfi� �llt. A fi� teljes arc�t,  homlok�t, orr�t �s f�leit 10 cm-es s�t�tsz�ke sz�rzet bor�totta, csak a szemei �s a sz�ja vil�g�tottak csupaszon.

A fi� Teneriffe-b�l sz�rmazott �s a francia kir�ly "aj�nd�kba" kapta.  Val�sz�n�leg a spanyol fi�hoz hasonl� emberek k�pezt�k a v�rfarkas legenda alapj�t, a tet�t�l talpig sz�rrel bor�tott vademberek�t, akik az erd� m�ly�n laktak �s m�s �llatok nyers h�s�val t�pl�lkoztak. A modern orvostudom�ny a 19. sz�zad v�ge �ta foglalkozik a jelens�ggel. De eg�szen m�ig kev�s ismeret gy�lt �ssze err�l a betegs�gr�l, m�rcsak az�rt is mert el�fordul�sa igen ritka, becsl�sek szerint az el�fordul�s gyakoris�ga egy a milli�rdhoz.

A k�z�pkor �ta mind�ssze 50 esetet jegyeztek fel. De eg�szen a 20. sz�zad k�zep�ig az �rintettek �lete igen hasonl� volt: vagy b�jk�ltak, vagy cirkuszok, v�s�rok l�tv�nyoss�gak�nt szolg�ltak.  A  mostani n�metorsz�gi eset egy 14 �ves kisl�nyt �rint. A vil�gos sz�n� sz�rzet az arc�t �s a h�t�t bor�tja be. Rendszeres, f�raszt� borotv�lkoz�ssal �ri el, hogy elker�lje a csod�lkoz� tekinteteket. Csak k�t m�ter t�vols�gb�l t�nik fel, hogy valami nem stimmel n�la. Az iskol�ban m�g el�ny�re is ford�totta a  betegs�get. A kar�csonyi betlehemi j�t�kok sor�n, amikor a gyerekek m�szak�llat ragasztanak, � egyszer�en egy ideig nem borotv�lkozott...

Az orvosok a modern technika eszk�zeivel pr�b�lnak a l�ny helyzet�n k�nny�teni. L�zerf�nnyel, a sz�rt�sz�k egyenk�nti "ki�get�s�vel" puszt�tj�k el a hajhagym�kat a l�that� helyeken. A t�lzott sz�rzeten fel�l ezek  az emberek teljesen norm�lisak, semmilyen m�s rendelleness�ggel nem rendelkeznek. K�t �s f�l �ve kazah orvosok tal�loztak egy m�sik esettel. A 6 �ves fi� teljes test�t majomszer� sz�rzet bor�totta. Neki nehezebb dolga volt elfogadtatni mag�t a k�z�ss�ggel. A fi� a klinikai vizsg�lat sor�n szokatlanul j� orient�ci�s k�szs�gr�l tett tan�bizonys�got. A betegs�g �rintettjein�l a g�nek �ltal ir�ny�tott sz�rzet n�veked�si ciklus borul fel. A sz�r norm�lis esetben egy n�veked�s- nyugalmi �llapot-kihull�s ciklust j�r be.

A betegek eset�ben ez a h�rom ciklus nem k�veti egym�st. Az okoz� egy, az emberi evol�ci� kezdeti szakasz�ban l�tez� �sg�n lehet, mely az evol�ci� sor�n  ki lett iktatva. A betegek eset�ben egy g�nmut�ci� okozhatja, hogy ez a g�n fel�bred csipker�zsika �lm�b�l. Az orvosok �s biol�gusok egy eg�sz sor hasonl� jelens�get jegyeztek fel. �jsz�l�ttek, akik t�bb mellbimb�val j�ttek vil�gra, az eml�s �llatok mellbimb�sor�hoz hasonl�an, vagy m�sok, akik kis farokcsonkkal sz�lettek.

Az elm�let ellen sz�l azonban, hogy a sz�r�s betegeknek olyan helyeken is n� sz�rzet�k, ahol a majmoknak nem, pl. az orrukon vagy a szem k�rny�k�n. A mut�ci� �ltal �rintett emberek 50%-ban �r�k�tik tov�bb a betegs�get az ut�doknak. A norm�lis sz�rzettel sz�let� ut�d azonban nem �r�k�ti tov�bb a hajlamot. A betegs�g legismertebb esete egy mexik�i indi�n n�, aki 1834-ben sz�letett. Hossz� s�r� sz�rzet bor�totta az eg�sz test�t a tenyere �s a talpa kiv�tel�vel. Juliana Patrana p�nz�hes f�rj�vel j�rta a vil�g cirkuszait, ahol a majomn� csod�j�ra j�rtak a k�v�ncsi emberek.  26 �vesen halt meg, 5 nappal gyermeke sz�let�se ut�n, aki anyja minden im�ja �s rem�nyked�se ellen�re �r�k�lte a sz�r�s betegs�get.

Egy mexik�i csal�d viszont 5 gener�ci� �ta �r�k�ti tov�bb a sz�r�ss�get. A csal�d egyes tagjai akrobatak�nt l�pnek fel cirkuszban, m�sok naponta t�bbsz�r borotv�lkoznak, �s igyekeznek magukat t�vol tartani az emberekt�l.  Pedro Gonzalez csal�dja egy m�sik fajta sz�r�s�d�st�l szenved. Az � eset�ben az emberekn�l am�gy t�bb�-kev�sb� finoman sz�r�s testfel�let ( pl. karok, l�bak)  sz�rsz�lai szabadultak el, �s n�ttek ak�r 30 cm hossz�ra. Ilyen eset volt a lengyel Stephan Bibrovszki, akit a m�lt sz�zad elej�n a cirkuszokban oroszl�nemberk�nt ismertek.